A mozgás hatása a gyermekek fejlődésére

A mozgás hatása a gyermekek fejlődésére – avagy miért hasznos a Csiri-biri torna (amellett, hogy jó szórakozás)

 A szakemberek szerint a mai gyerekek idegrendszerének sokkal több ingert kell feldolgoznia, és ehhez minél több mozgásra lenne szükség.

“A mostani gyerekek mások, mint a régiek. Sokkal több ismerettel kerülnek iskolába, mert már a korai időszakban sok információt gyűjtenek tévéműsorokból és filmekből, értenek a számítógéphez, a memóriájukban pedig rengeteg képet tárolnak. Ám a sok ismeret begyűjtése elveszi az időt a mozgástól, így e téren hátrányban vannak a korábbi generációkhoz képest” – mondja Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Pedig a mozgásészlelésnek, a térérzékelésnek, a kézügyességnek vagy az egyensúly-érzékelésnek a szakemberek szerint kulcsszerepe van a gyerekek teljesítményében. Az ujjak tudatos mozgatása például szerepet játszik az olvasásban, mert az ujjak által szerzett tapasztalatok válnak téri viszonyokká, amely által a betűk, számok, összefüggések felismerhetők. A bukfenc, a hinta, az egyensúlyozást fejlesztő gyakorlatok az idegrendszer harmóniáját, a koncentrációs képességet alapozzák meg.

Ugyancsak különbség a mostani gyerekek és a korábbi generációk között, hogy a mostaniak nyelvi képességekben elmaradottabbak. Mivel vizuális világban élünk, a gyerekek fejében kevesebb nyelvi anyag van, de sokkal több kép. “Nem az a baj, hogy egy gyerek tévét vagy DVD-t néz, a baj a mennyiséggel van. Ha érdeklődnek valami iránt, nézzék meg, de mellette legyen mesélés, felolvasás is. Nem kell hosszan, de érdemes naponta 2-3-szor is felolvasni egy-egy rövid mesét. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a nyelvi anyagból saját képzet alakuljon ki, ami a szövegértés alapja lesz” – mondja a pszichológus.

“A mai gyerekek ráadásul kevesebbet vannak szabad levegőn, többnyire kis helyiségekben bezsúfolódva töltik a napot. Másképp táplálkoznak, kisiskolások már kólát, idegrendszert stimuláló italokat fogyasztanak. Ezek a változások pedig visszahatnak a magatartásra, a tanulásra is” – mondja dr. Gereben Katalin, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tanára.

“A gyerekeket rengeteg inger éri, idegrendszerüknek rengeteg információra kell reagálniuk. Miközben az agyuk állandóan pörög, információt dolgoz fel, a módszeres gondolkodás nem alakul ki. Az agy állandó pörgése miatt a mai gyerekek gyengébbek türelemben, késleltetésben és önkontrollban is.

Lassan a diagnózissal!

A tanulási probléma nagyon tág gyűjtőfogalom. Elképzelhető, hogy egy gyereknek azért vannak nehézségei az iskolában, mert nem lát vagy nem hall jól. De vannak, akiknél általános fejlődési lemaradásról van szó – ők a gyengébb képességű gyerekek. Akadnak, akiknek a környezeti, szociokulturális hátterük miatt vannak nehézségeik, másoknak a várandósság vagy a szülés során fellépett nehézségek miatt gyengébb az idegrendszerük. Vannak olyan gyerekek is, akiket egyszerűen nem érdekel a célirányos tanulás, végül pedig vannak speciális tanulási zavarokkal – diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkuliával, figyelemhiányos hiperaktivitással – küzdő gyerekek, akik az iskolás korcsoport 5-8 százalékát teszik ki” – mondja Gereben Katalin.

Gyarmathy Éva szerint 8 éves korig nem ajánlott semmilyen tanulási zavarral kapcsolatos diagnózis felállítása, a gyermek agya ugyanis ekkor még különösen képlékeny, a hiányok egy kis odafigyeléssel, segítséggel könnyen korrigálhatók. Segítség nélkül azonban a hiány könnyen zavarrá alakulhat.

Nem az a baj, ha a gyerek fejlődése eltér a többiekétől. A baj az, hogy ha valamilyen területen lemarad, nem kap segítséget. Egészen kicsi kortól figyelni kell a gyerek mozgását, és ha valamiben a szülő ügyetlennek látja, a hiányosságot fejlesztéssel kell csökkenteni. A mai gyerekeknek háromszor többet kellene ugrálniuk, bukfencezniük, labdázniuk, mint a korábbi generációknak, a részképesség-hiányosságokkal küzdő gyerekeknek pedig ötször több mozgásra lenne szükségük.

A legtöbb tanulási probléma alapja már óvodáskorban is látszik. Kulcsfontosságú, amit a gyerek az első hat évben otthonról hoz, és ebben jól látszik, hogy a mai gyerekeknél hiányosságok vannak. A szülők nem mesélnek, nem énekelnek eleget a gyerekekkel, nem mozognak, nem kirándulnak, helyette leülnek együtt a tévé elé. Pedig amennyit csak lehet, mozogni kellene a gyerekeknek.

A szülőknek továbbá szerepük van a gyermek önkontrolljának kialakulásában is.” A belső fegyelem a külső fegyelem eredménye. Ha a szülő nem fegyelmezi a gyereket, nem alakul ki a belső irányítás. Szükségesek, de mértékkel kell bánni a korlátokkal, mert a túlzott külső dresszúra túlzott belső dresszúrává alakul”.

Minél több mozgásra van szükség

Mivel a gyerek nem csak a szemével, hanem a kezével és a testével is tanulja a látást, megismerést, sok tapasztalatra, mozgásra van szüksége, használnia kell a kezét például labdázással, gyurmázással, rajzolással. A lényeg, hogy megtanulja az irányokat, lépéseket, fejlődjön a gondolkodása. – mondja Gyarmathy Éva.

 Csiri-biri torna a ManóLigetben!

Kedden 17-17.45-ig

Csütörtökön 10-10.45-ig

információ: 70/573-6000

Írjon hozzászólást!

  • Manóliget családi napközi, játszóház, gyermekfelügyelet, fejlesztés, fejlesztő foglalkozás

  • Mátyásföld, Árpádföld, Sashalom, Cinkota, Rákosszentmihály, Zugló

  • 16. kerület, XVI. kerület, 14. kerület, XIV. kerület, Kerepes, Csömör, Kistarcsa

  • magánbölcsi, magánovi, bölcsőde, óvoda, szülinap, mini, csana, babanapközi. baba, torna, Csiri-biri